2000 március 11. én az Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központja szervezésben a Professzorok Házában megrendezésre került az Ökoiskola-hálózat lehetőségei című országos szakmai konferencia. Az rendezvény házigazdája az IUCN Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda volt.
A rendezvény célja az volt, hogy segítse a Magyarországi Ökoiskola hálózat beindulását. A leendő magyar Ökoiskola-hálózat csatlakozna a világszerte, már több mint tíz (szomszédos Ausztriában tizennégy) éve működő ökoiskola hálózathoz. Az Ökoiskola-hálózat az OECD Környezeti és Iskolai Kezdeményezései (OECD-ENSI) nevű programjának egyik kiemelt jelentőségű része. Az ökoiskola hálózat ugyanis egy olyan átfogó iskola-átalakítási program megvalósulása melyben központi szerepet nem a tananyag módosítása játssza, hanem az iskolai élet egészének átalakítására törekszik. Az iskolai élet átalakításának fő szempontjai az ökoiskolák esetében a fenntarthatóság szempontjai. A fenntarthatóság szempontjainak középpontba kerülése azonban óhatatlanul reflektorfénybe helyez további területeket is. Az egyik ilyen terület a hagyományos órakeretek, tanórai tevékenységek irányából a gyakorlatorientáltabb életszerűbb pedagógiai tevékenységek (erdei iskola, projektmódszer, drámapedagógia ...) irányába való elmozdulás. Egy másik terület mely fontos részét képezi az ökoiskola programnak a részvételi demokráciára való állampolgári nevelés. A fenntartható társadalomhoz ugyanis felelősen gondolkodó, a közéletben aktívan résztvevő állampolgárokra van szükség, és az ökoiskolák megpróbálják elősegíteni, hogy diákjaik ilyen állampolgárokká váljanak. A fenntartható életviteli mintákat az ökoiskola nem csak tananyagként kínálja a gyerekeknek hanem saját maga működésével igyekszik példát mutatni.
Ökoiskola tehát egy olyan iskola ahol:
1. Az iskola helyi tantervében és pedagógia programjában meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének.
2. A tanulók aktív és egyenrangú szereplői az iskolai életnek, beleszólási joggal az őket érintő kérdésekbe.
3. Az iskola dolgozói (vezetőség, tanári kar, technikai személyzet) tudatában vannak a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságával és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során érvényesítik.
4. Az iskola a szülőkkel, illetve a helyi közösséggel együttműködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában
5. Az iskola működtetése a lehető legkörnyezetkímélőbb módon történik
6. Az iskola lehetőséget biztosít tanulói számára tanterven kívüli tanulási formákra (erdei iskola, terepgyakorlatok, projektek) (OECD-ENSI 1999)

A rendezvényen részt vett az OECD-ENSI titkárságáról Guenther Pfaffenwimmer és Johanness Tschapka úr. Mindketten egyben az Osztrák Oktatási Minisztériumot is képviselték. A magyar államigazgatás részéről Száraz Péter a Környezetvédelmi Minisztérium osztályvezetője és Tompa Ferenc az Oktatási Minisztérium főtanácsosa vett részt a konferencián.
A rendezvény házigazdáját az IUCN Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát Csobod Éva, a programiroda vezetője képviselte. A rendezvényt szervező OKI-PTK részéről Havas Péter igazgató és Varga Attila program koordinátor volt jelen.
A rendezvényen tizenhét iskola képviseltette magát, az ország minden részéből (1. melléklet). A pedagógusokon kívül a rendezvényen részt vettek meghívott szakemberek mind a pedagógia, mind a környezetvédelem területérő (2. melléklet). A médiát a Természetbúvár és Magyar Rádió Oxigén című műsora képviselte.
A konferenciát a minisztériumok képviselőinek megnyitóbeszédei nyitották meg. E megnyitóbeszédekben elhangzott, hogy a minisztériumok egymással együttműködve szeretnék támogatni az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósulását. A támogatások konkrét formái a jövőben körvonalazódnak, a felmerülő igények és a minisztériumi erőforrások alapján. A megnyitóbeszédek után a délelőtt folyamán plenáris előadások hangzottak el. Günther Pfaffenwimmer és Johannes Tschapka előadásuk elején kitértek arra, hogy a Környezetvédelmi és az Oktatási tárca együttműködése nagyon hasznos és kívánatos az ökoiskolák létrejötte és működése szempontjából és hangsúlyozták, hogy ezen a téren Magyarország példaértékűnek tekinthető, mivel már az ökiskola-hálózat beindulásánál jelen van és együttműködési készséget mutat mind a két minisztérium. Ez világszerte példaértékú lehet-. Ezután bemutatták az ökoiskola-hálózat legfőbb törekvéseit és nemzetközi helyzetét. Az ökoiskolák együttműködési törekvései közül az osztrák előadók kiemelték, hogy ez egy részvételen alapuló hálózat. Vagyis az ökoiskola-hálózatban való részvétel az iskolák számára feladatokkal jár, amiért cserébe tagjai lehetnek egy közös cél érdekében dolgozó közösségnek - melytől szakmai-emberi segítséget kaphatnak gondjaik és problémáik megoldásához. Az, hogy az ökoiskola-hálózat ilyen nagy hangsúlyt fektet a részvételre azt is magával vonja, hogy kezdetben csak nagyon kis léptékű lehet a hálózat. Az előadók megemlítették, hogy a kontinensnyi Ausztráliában jelenleg 120 tagja van az ökoiskola-hálózatnak, Ausztriában húsz iskola tartozik szorosan a hálózathoz, (bár a hálózathoz kapcsolódó verseny itt is 100 iskolát érintett) és Dániában mindösszesen 4 ökoiskola működik. A viszonylag kevés iskola bevonásával induló hálózatépítés azért is kívánatos, mivel az Ökoiskola-hálózat alapfilozófiája a kutatás és fejlesztés egységén alapul. A hálózat nagyobb léptékekben való elterjesztését nem időszakos kampányokkal, külső pénzeszközök nagyarányú bevonásával szeretnék elérni, hanem a megbízható kutatások alapján kifejlesztett, a működés során bizonyított modellek példaerejével. A kutatás fejlesztés fő iránya az ökoiskolákban a mindennapi szokások, az életvitel illetve az ezt befolyásoló pedagógiai hatások kutatása. A kutatás révén az ökoiskolák általában kapcsolódnak valamely tanárképző intézményhez is, mely egyfelől a kutatásokhoz szükséges szakmai-metodológiai hátteret biztosítja számukra, másfelől pedig az ökoiskola e kapcsolat révén részes lehet a tanárképzésnek, felkészítve a jövő pedagógusait az ökoiskolákban folyó pedagógiai munkára.
Több nyugat-európai országban (Hollandia, Ausztria, Svédország) az ökoiskola hálózat kialakításának fontos lépése, egyben az önmeghatározás alapja volt az ökoiskola-kritériumrendszer megalkotása. E kritériumrendszer általában alapját képezi annak a pályázatnak vagy díjnak, amellyel egy éves időtartamra a megtisztelő "Ökoiskola" cím nyerhető el. A cím elnyerése általában nem jár közvetlen anyagi haszonnal az iskola számára, de erkölcsi értéke felbecsülhetetlen.
Az osztrák vendégek előadásához többen is hozzászóltak. Gulyás Pálné a Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete képviseletében a résztvevők figyelmébe ajánlotta egyesületük továbbképzéseit, melyek az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósulását messzemenően elősegíthetik.
Varga Lászlóné, a Remetekertvárosi Általános Iskola igazgatónője azt a kérdést tette fel, hogy honnan lehet az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósulásához anyagi segítséget kapni.
Szabó Kornélia a kecskeméti Hunyadi János Általános Iskola alsó tagozatos munkaközösség-vezetője azt hangsúlyozta, hogy az ökoiskola hálózatnak vigyáznia kell arra, hogy kellően nyitott maradjon, mert Magyarországon még mindig erős az a szemlélet mely szerint a környezeti nevelés, az "öko" dolgok a reáltárgyak (elsősorban néhány természettudományos tantárgy) hatásköre. Ha nem fordítunk elég figyelmet e jelenségre, akkor az ökoiskola hálózat könnyen néhány földrajz és biológia tanár belügyévé vállat.
Victor András a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület elnökeként a tanárok személyes motiváltságának fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott annak fontosságára, hogy valamilyen úton érdekelté kell tenni a tanárokat az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósításban.
Dévald István a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium és szakmunkásképző iskola igazgatója hozzászólásában arról tett említést, hogy a Soros-alapítvány által környezeti nevelési mintaiskolává vált intézmények kapcsolódva az ökoiskola-hálózathoz a kistérségi társulások környezeti nevelési központjai lehetnek, sokéves tapasztalatukkal segítve az ökoiskola hálózat újabb tagjait.
Pfaffenwimmer úr a hozzászólásokra adott válaszaiban ismertette, hogy a gyakorlatban hogyan működik Ausztriában az ökoiskola-hálózat. A működés legfontosabb eleme az évente két alkalommal megrendezett találkozó, melyek során az résztvevők kicserélhetik tapasztalataikat, közösen próbálnak megoldást találni a felmerült problémákra és nem utolsó sorban ápolják szakmai és személyes kapcsolataikat. Ezen kívül az Osztrák Oktatási Minisztérium továbbképzéseket finanszíroz: a továbbképzések költségeiből csak az utazás terheli a résztvevőket. A közelmúltban pedig sikerült megteremteni az ökoiskolák számára egy pénzalapot melyből pályázatok útján részesülhettek az ökoiskolák. E pénzalap azonban a legutóbbi osztrák kormányváltás következtében veszélybe került, de remélhetőleg nem tűnik el végleg.
Az osztrák előadók után Havas Péter előadása következett. Az OKI-PTK igazgatója előadásában arra kérdésre összpontosított, hogyan lehet ma Magyarországon egy iskolából ökoiskola. Az ökoiskolává válás két alapfeltételeként a fenntarthatóság pedagógiájának képviseletét és, a részvételi demokráciára való nevelést említette az előadás, hangsúlyozva, hogy az ökoiskolák egyszersmind az Európai dimenzió megjelenését is jelentik a közoktatásban. Az ökoiskolák célja tehát a környezeti polgár nevelése. A célok tisztázása után következett a módszerek megbeszélése. Az megelőző előadásokra visszautalva Havas Péter is fontosnak tartotta a kutatás és fejlesztés alapú dramaturgiát, illetve Dévald István hozzászólására utalva a regionális alapú építkezést. Mindezeken kívül fontosnak tartotta az előadó a helyi közösségekkel való minél szorosabb együttműködést, illetve a hálózat infrastrukturális hátterének megteremtését (Internétes honlap, hírlevél, találkozók) itt jelezte, hogy az OKI kész ebben a az ökoiskola-hálózat segítségére lenni. Az ökoiskola hálózat kiépítésével kapcsolatban még egy tényező nevezetesen a türelem szerepére hívta fel az előadó a résztvevők figyelmét, egyfelől utalva a külföldi, kisléptékben induló hálózatok fokozatos, évtizedes munka eredményeképp létrejövő eredményeire másfelől pedig kiemelve az ökoiskola hálózat újszerűségét a magyar közoktatásban.
Az utolsó délelőtti előadást Sipos Imréné a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorlóiskolájának igazgatónője tartotta. Előadásának középpontjában a saját iskolájának példája állt. Kitért arra, hogy egy ökoiskola létrehozása során nagymértékben számolni kell nehézségekkel, hullámvölgyekkel melyek leküzdése csak úgy lehetséges ha az iskolavezető személyes elhívatottságot érez és hangsúlyozta, hogy egy ökoiskola csak akkor lehet eredményes ha a tanári kar működése során figyelembe veszik a pszichés tényezőket, megteremtik annak alapját, hogy a pedagógusok megfelelő önismertre, konfliktuskezelési stratégiákra tegyenek szert.
A délelőtti előadásokat egyórás ebédszünet követte majd a résztvevők két szekcióban folyatták a munkát. A délutáni szekciók munkájának célja az volt, hogy a résztvevők közösen megalkossák a magyarországi ökoiskola krtitériumrendszer alapjait. Az egyik szekció Havas Péter moderálása mellett a pszichés és társadalmi környezettel kapcsolatos javaslatokat gyűjtötte össze, míg a másik szekcióban Varga Attila volt a moderátor és a természet- fizikai környezettel kapcsolatos ajánlásokat próbálta meg összegyűjteni. Mindkét szekció a brian-storming módszert használta a közös gondolkodás elősegítésére. A megfogalmazott javaslatokat azóta formába öntöttük és véleményezésre megküldtük az érintetteknek (3. melléklet) Reméljük, hogy e kritérium-lista tervezet a magyarországi ökoiskola díj alapjául szolgálhat a jövőben.
A szekciók munkájának bejezése után a két szekció moderátora ismertette a résztvevőkkel a szekciójában történteket. A konferencia zárszavában Csobod Éva és Havas Péter fontosnak tartották kiemelni, hogy ezzel a konferenciával útjára indult a magyarországi ökoiskola hálózat előkészítése, a tényleges fejlesztés az empírikus kutatással és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásával kezdődik.
A konferencia óta több a rádió Oxigén című műsorában elhangzott riport nyomán több iskola jelezte csatlakozási szándékát. Kárpátaljáról és Erdélyből is érkeztek megkeresések és vállalkozók is felajánlották együttműködésüket.

Hivatkozás:
ENSI 1999: Innovation in Teacher Education through Environmental Education Workshop Report on ENSI International Workshop in Klagenfurt Austria June 3th-to 5th 1999

1. melléklet: A találkozón résztvevő pedagógusok:

Név: Iskola Cím: Telefon: E-mail:
Sipos Imréné VJRKTF Gyakorló Iskola Esztergom Helischer u. 5 2500 33/412-528
Kókainé Varga Betarix Kazinczy Ferenc Általános Iskola Debrecen Margit tér 19. 4031 52/498-322 bea@sulinet.kazinczy.debr.hu
Iván Zsuzsanna Algyői Általános Iskola Algyő, Kastélykert u. 59 62/267-284 algyoisk@freemail.c3.hu
László József Rogers Iskola Bp, Aga u. 10. 1113 1/209-3609
Gyetkó Katalin Árpád Fejedelem Általános Iskola Ráckeve, Kölcsey u. 7. 2300 24-485-718
Gayer Ildikó Zrinyi Miklós Általános Iskola Nagykanizsa, Zrínyi u. 38. 8800 93/312-078 fallerz@zrinyi.nkzsa.sulinet.hu
Dömötör Sándor Csokonai Általános Iskola Nagybajom Kossuth L. u. 10. 7561 82/357-163 bajomisi@matavnet.hu
Farkasné Zsobrák Ilona Csokonai Általános Iskola Nagybajom Kossuth L. u. 10. 7561 82/357-163 bajomisi@matavnet.hu
Veres Lajosné Fekete István Általános Iskola Ajka, József A. u. 30. 8400 88/312-932
Simonné Kósa Zsuzsa Fekete István Általános Iskola Ajka, József A. u. 30. 8400 88/312-932
Lévai András Ugró Gy. Általános Iskola Bp. Ugró Gy. u. 1-3 1047 1/233-2978 szucsisk@mail.matavnet.hu
Varga Lászlóné Remetekertvárosi Általános Iskola Bp, Máriaremetei út 71 1028 1/275-86-75
Dr. Hévvízi Sándorné Kossuth Lajos Mezőgaz-dasági Szakközépisk. Orosháza, Kossuth tér 1. 5900 68/412-021 hevvisrne@kossuth-ohaza.sulinet.hu
Molnár Tamás Berze- Nagy János Gimnázium 3300 Gyöngyös Kossuth u. 33. 37-312-590 mota@berze-nagy-sulinet.hu
Varga Ibolya Vörösmarty Gimnázium Érd, Széchenyi tér 1. 23/365-621
Szabó Kornélia Hunyadi J. Általános Iskola Kecskemét, Kandó K. u. 14. 76/ 480-564
Debreceni Katalin Zsigmond téri Gimnázium Bp, Lajos u. 1. 1023 1/335-09-08 debka@freemail.hu
dr. Szentpétery Lászlóné Vass Lajos Általános Iskola Bp, Csokonai u.9. 1193 280-56-16 30/919-8959 stpetery@elender.hu
Dévald István Tokaji F. Gimnázium Tokaj, Bajcsy Zsilinszky u. 18-20, 3910 47/352-236
Bveczky Béla Szepsi . Cs. M. Általános Iskola Telkibánya Szabadság út 6, 3896 46/388-606 telkiisi@mail.matavnet.hu
Krakkai Valéria Szepsi . Cs. M. Általános Iskola Telkibánya Szabadság út 6, 3896 46/388-606 telkiisi@mail.matavnet.hu

2. melléklet a találkozón résztvett szakemberek.

Név: Szervezet Cím: Telefon: E-mail:
Kalas György Reflex Győr, Bartók u. 7. 9024 96/310-988 kalas@arrabonet.hu
Gulyás Pálné Természet és Környezet-védő Tanárok Egyesülete Bp, Aradi u. 20. 1039 240-84-95
Tóth András Debrecen Megyei Jogú Város Oktatási Bizottság Debrecen, Piac u. 20. 4024 52/411-400/261 hucit@ph.debrecen.hu
Victor András Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Bp, Lajos u. 105. 1036 1/368-3288 victora@zpok.hu
Székely Tamás TermészetBÚVÁR Bp. Arany J. u. 25. 1051 1/269-37-50 tbuvar@c3.hu
Kósáné dr. Ormai Vera XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet Bp. Katona J. u. 9-11 1137 1/340-51-35
Radnóti Katalin ELTE TFK Fizika Tanszék Budapest, Markó u. 27 1055 1/332-2177 rad8012@helka.iif.hu
Ilosvay György SZTE-JGYTF Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 6724 62/310-244

3. melléklet:

Magyarországi Ökoiskolák kritériumrendszere
- vázlat tervezet -

Az ökoiskola egy olyan nevelőintézmény, amelyben megvalósulnak az alábbi elvek és törekvések:

Általános alapelvek:

A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe veszi (differenciál és alkalmazkodik).

Az intézményi megjelenése-arculata határozott és képviseli a fenntarthatóság pedagógiai értékeit.

A diákok és a tanárok számára is biztosít megfelelő mennyiségű mozgási, szabadidős és pihenési lehetőséget.

Tanítás-tanulás terén:

Pedagógiai programjában kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit.

A helyi tantervében kiemelt figyelmet fordít a környezeti és az egészségnevelési követelmények tantárgyi és tantárgyközi érvényesítésére, összehangolására.

Hatékony tanítási-tanulási módszerekkel biztosítja a környezeti és az egészségnevelés eredményességét.

Minőségbiztosítási rendszerének, önértékelésének szerves része a fenntarthatóság pedagógiai elemeinek nyomonkövetése és értékelése-korrigálása.

Gondoskodik a környezeti és az egészségnevelési tevékenység személyi-szakmai és tárgyi erőforrásairól, a pedagógiai kompetenciákról és a megfelelő taneszközökről.

Drámapedagógiai módszereket is alkalmaz az oktatásban.

A projektmódszert alkalmazása elfogadot.

Személyi feltételek terén:

Az iskola foglalkoztat egy pedellust aki lehetőleg az iskola épületében lakik.

Az iskola pedagógusai rendelkeznek a színvonalas környezeti és egészsétgneveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.

Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a technikai személyzet tagjai és humán illetve készségtárgyak tanárai is.

A környezetei nevelési munkacsoportot demokratikus módon választják.

A környezeti nevelési munkacsoportnak kötelessége a környezeti nevelési tevékenység figyelemmel kísérése, és joga van a környezetei nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése.

A diákönkormányzatban van környezetvédelmi felelős

Tevékenységek terén:

Az iskolában szelektív hulladékgyűjtés folyik (veszélyes hulladékokat is gyűjtenek).

Az iskola rendszeresen szervez az arculatához kapcsolódó akciókat, vetélkedőket és őrjáratokat.

Az iskola környezetvédő-, sport-, művészeti- és egyéb táborokat szervez.

Az iskola működtetése (takarítás, szemléltető anyagok, tanszerek ... ) során előnyben részesíti a környezetbarát termékek használatát.

Az iskola - feltételeitől függően- a tanításon kívül más kulturális, oktatási, sport, művészeti és egyéb szolgáltatásokkal is a gyerekek illetve a helyi közösség rendelkezésére áll.

Az iskola szervez pedagógus és más szakmai továbbképzéseket, ilyeneken önmaga is részt vesz és, kezdeményezi a helyi szükségletekhez illeszkedő továbbképzések kidolgozását (pl. szakanyagokat készít).

A társadalmi kapcsolatok terén:

Az iskolában a családokkal közösen megrendezett események, akciók, ünnepek szerveződnek.

Az iskola figyelembe veszi a szülői elvárásokat a pedagógiai tevékenység megtervezése és megvalósítása során.

Az iskola működése nyilvános, a családok és az érdekeltek számára hozzáférhető információkkal szolgál.

Az iskola igyekszik aktív szakmai kapcsolatot fenntartani az iskolafenntartóval, figyelembe veszi annak értékelését.

Az iskola mind helyi, mind regionális szinten aktív társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik - kiemelten a helyi környezetvédelem, egészségvédelem és családvédelem terén.

Az iskola felkutatja és felhasználja azokat az anyagi erőforrásokat, melyek elősegítik céljai megvalósulását.

Az iskola együttműködik olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak.

Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával kielégítse a helyi társadalom igényeit- kiemelten a fenntarthatóság pedagógiai képviseletével.

Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak.

Az iskola reagál a helyi és globális környezetében történő főbb eseményekre

A belső kapcsolatok terén:

Az iskolai kommunikáció különféle csatornái (iskolarádió, iskolaújság ... ) jól működnek.

Az iskola az alkotó tevékenységeknek tág teret ad, lehetőségeihez képest ösztönzi a tanulói és a pedagógusi alkotások létrejöttét.

Az iskola segíti az új diákok, tanárok beilleszkedését.

Az iskola mindenekelőtt pozitív élmények és értékek segítségével motiválja tanulóit.

A tanárok törekszenek arra, hogy a diákok a lehető legtöbb személyes és közös sikerélményt élhessenek át iskolai munkájuk során.

Az iskolai élet megtervezése és megvalósítása során a mindennapokban nagy gondot fordítanak a személyiségfejlesztésre, önismeretre, a lelki egészségre, a testi-lelki és társas betegség megelőzésre és az együttműködésre.

Az iskolát nyugodt, harmonikus légkör, tolerancia és konstruktív konfliktuskezelési módok jellemzik.

A iskolavezetés terén:

Az iskola működése demokratikus, a diákok részt vesznek a rájuk vonatkozó szabályok, házirend és előírások megalkotásában.

Az iskola belső rögzített normái, szabályai betarthatóak, világosak, betartatásuk következetes, felülvizsgálatuk-korrekciójuk folyamatos.

A diákok részt vesznek a pedagógiai célalkotásban és lehetőségük van autonóm döntésekre is.

A tanári kar ?csapatként" működik, a tantestületet együttműködés jellemzi.

Az igazgató nem egyszerűen adminisztratív vezetője az iskolának, hanem a közösség irányítója és a nevelési értékek hiteles képviselője.

Az igazgató nem egyszemélyben irányítja az iskolát, hanem nagymértékben támaszkodik helyetteseire - bevonja vezetői döntéseibe munkatársait.

A döntésekben érvényesül a szubszidaritás elve, vagyis minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten születik.

A meghozott döntések kontrollálhatóságát garantálják a belső szabályok és a mindennapokban kialakuló munkarend.

Az épület:

A természeti erőforrásokkal észszerűen bánik az iskola. Nem égnek feleslegesen a villanyok, nem fűtenek feleslegesen helyiségeket, nem folyik feleslegesen víz.

Az épület megfelelően hő és hangszigetelt.

Az iskolabútorok a diákok igényeihez igazodnak.

Az elektromos kapcsolókon jelzik, hogy minek a kapcsolására szolgál a felesleges bekapcsolások elkerülése érdekében.

A fűtési rendszer szabályozható.

Az épületben és környékén sok a növény.

Az iskola folyamatosan fejleszti informatikai hálózatát.

Az iskolában van közösségi összejövetelekre alkalmas klubhelyiség.

A büfében egészséges és környezetkímélő árukat lehet kapni (pl. újrahasznosítható csomagolásban).

A konyha működése során törekednek az újrahasznosítható csomagolások használatára és arra, hogy az edények között ne legyen alumínium anyagú.

Udvar és kert:

Az udvar tartozékai: biztonságos kerékpártároló, komposztáló esővízgyűjtő, konyhakert és egyéb növények, madáretető, játszótér (természetes anyagokból).

Az udvart nem lehet parkolási célra használni.

Az iskola környéke:

Az iskolai munkában rendszeresen szerepelnek iskolán kívüli foglalkozások.

Az iskola rendben tartja a környékét is.

Az iskola figyelmet fordít arra, hogy a környékén megfelelő mennyiségű hulladékgyűjtő legyen, lehetőleg ne legyen graffiti, ne legyen téli sózás, biztonságos legyen a közlekedés, megfelelő legyen közbiztonság, (ne legyen közelben kocsma...).

Az iskola törekszik arra, hogy a gyerekek iskolába jövet iskolabuszt használhassanak, ha ez nem lehetséges megpróbálja megszervezni közös utjaikat.

Aktív részvétel a helyi közéletben (pl. helyi városvédelem, faluszépítés stb)