2000 március 11. én az Országos Közoktatási Intézet Program és Tantervfejlesztési Központja szervezésben a Professzorok Házában megrendezésre került az Ökoiskola-hálózat lehetõségei címû országos szakmai konferencia. Az rendezvény házigazdája az IUCN Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda volt.
A rendezvény célja az volt, hogy segítse a Magyarországi Ökoiskola hálózat beindulását. A leendõ magyar Ökoiskola-hálózat csatlakozna a világszerte, már több mint tíz (szomszédos Ausztriában tizennégy) éve mûködõ ökoiskola hálózathoz. Az Ökoiskola-hálózat az OECD Környezeti és Iskolai Kezdeményezései (OECD-ENSI) nevû programjának egyik kiemelt jelentõségû része. Az ökoiskola hálózat ugyanis egy olyan átfogó iskola-átalakítási program megvalósulása melyben központi szerepet nem a tananyag módosítása játssza, hanem az iskolai élet egészének átalakítására törekszik. Az iskolai élet átalakításának fõ szempontjai az ökoiskolák esetében a fenntarthatóság szempontjai. A fenntarthatóság szempontjainak középpontba kerülése azonban óhatatlanul reflektorfénybe helyez további területeket is. Az egyik ilyen terület a hagyományos órakeretek, tanórai tevékenységek irányából a gyakorlatorientáltabb életszerûbb pedagógiai tevékenységek (erdei iskola, projektmódszer, drámapedagógia ...) irányába való elmozdulás. Egy másik terület mely fontos részét képezi az ökoiskola programnak a részvételi demokráciára való állampolgári nevelés. A fenntartható társadalomhoz ugyanis felelõsen gondolkodó, a közéletben aktívan résztvevõ állampolgárokra van szükség, és az ökoiskolák megpróbálják elõsegíteni, hogy diákjaik ilyen állampolgárokká váljanak. A fenntartható életviteli mintákat az ökoiskola nem csak tananyagként kínálja a gyerekeknek hanem saját maga mûködésével igyekszik példát mutatni.
Ökoiskola tehát egy olyan iskola ahol:
1. Az iskola helyi tantervében és pedagógia programjában meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének.
2. A tanulók aktív és egyenrangú szereplõi az iskolai életnek, beleszólási joggal az õket érintõ kérdésekbe.
3. Az iskola dolgozói (vezetõség, tanári kar, technikai személyzet) tudatában vannak a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságával és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során érvényesítik.
4. Az iskola a szülõkkel, illetve a helyi közösséggel együttmûködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában
5. Az iskola mûködtetése a lehetõ legkörnyezetkímélõbb módon történik
6. Az iskola lehetõséget biztosít tanulói számára tanterven kívüli tanulási formákra (erdei iskola, terepgyakorlatok, projektek) (OECD-ENSI 1999)

A rendezvényen részt vett az OECD-ENSI titkárságáról Guenther Pfaffenwimmer és Johanness Tschapka úr. Mindketten egyben az Osztrák Oktatási Minisztériumot is képviselték. A magyar államigazgatás részérõl Száraz Péter a Környezetvédelmi Minisztérium osztályvezetõje és Tompa Ferenc az Oktatási Minisztérium fõtanácsosa vett részt a konferencián.
A rendezvény házigazdáját az IUCN Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát Csobod Éva, a programiroda vezetõje képviselte. A rendezvényt szervezõ OKI-PTK részérõl Havas Péter igazgató és Varga Attila program koordinátor volt jelen.
A rendezvényen tizenhét iskola képviseltette magát, az ország minden részébõl (1. melléklet). A pedagógusokon kívül a rendezvényen részt vettek meghívott szakemberek mind a pedagógia, mind a környezetvédelem területérõ (2. melléklet). A médiát a Természetbúvár és Magyar Rádió Oxigén címû mûsora képviselte.
A konferenciát a minisztériumok képviselõinek megnyitóbeszédei nyitották meg. E megnyitóbeszédekben elhangzott, hogy a minisztériumok egymással együttmûködve szeretnék támogatni az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósulását. A támogatások konkrét formái a jövõben körvonalazódnak, a felmerülõ igények és a minisztériumi erõforrások alapján. A megnyitóbeszédek után a délelõtt folyamán plenáris elõadások hangzottak el. Günther Pfaffenwimmer és Johannes Tschapka elõadásuk elején kitértek arra, hogy a Környezetvédelmi és az Oktatási tárca együttmûködése nagyon hasznos és kívánatos az ökoiskolák létrejötte és mûködése szempontjából és hangsúlyozták, hogy ezen a téren Magyarország példaértékûnek tekinthetõ, mivel már az ökiskola-hálózat beindulásánál jelen van és együttmûködési készséget mutat mind a két minisztérium. Ez világszerte példaértékú lehet-. Ezután bemutatták az ökoiskola-hálózat legfõbb törekvéseit és nemzetközi helyzetét. Az ökoiskolák együttmûködési törekvései közül az osztrák elõadók kiemelték, hogy ez egy részvételen alapuló hálózat. Vagyis az ökoiskola-hálózatban való részvétel az iskolák számára feladatokkal jár, amiért cserébe tagjai lehetnek egy közös cél érdekében dolgozó közösségnek - melytõl szakmai-emberi segítséget kaphatnak gondjaik és problémáik megoldásához. Az, hogy az ökoiskola-hálózat ilyen nagy hangsúlyt fektet a részvételre azt is magával vonja, hogy kezdetben csak nagyon kis léptékû lehet a hálózat. Az elõadók megemlítették, hogy a kontinensnyi Ausztráliában jelenleg 120 tagja van az ökoiskola-hálózatnak, Ausztriában húsz iskola tartozik szorosan a hálózathoz, (bár a hálózathoz kapcsolódó verseny itt is 100 iskolát érintett) és Dániában mindösszesen 4 ökoiskola mûködik. A viszonylag kevés iskola bevonásával induló hálózatépítés azért is kívánatos, mivel az Ökoiskola-hálózat alapfilozófiája a kutatás és fejlesztés egységén alapul. A hálózat nagyobb léptékekben való elterjesztését nem idõszakos kampányokkal, külsõ pénzeszközök nagyarányú bevonásával szeretnék elérni, hanem a megbízható kutatások alapján kifejlesztett, a mûködés során bizonyított modellek példaerejével. A kutatás fejlesztés fõ iránya az ökoiskolákban a mindennapi szokások, az életvitel illetve az ezt befolyásoló pedagógiai hatások kutatása. A kutatás révén az ökoiskolák általában kapcsolódnak valamely tanárképzõ intézményhez is, mely egyfelõl a kutatásokhoz szükséges szakmai-metodológiai hátteret biztosítja számukra, másfelõl pedig az ökoiskola e kapcsolat révén részes lehet a tanárképzésnek, felkészítve a jövõ pedagógusait az ökoiskolákban folyó pedagógiai munkára.
Több nyugat-európai országban (Hollandia, Ausztria, Svédország) az ökoiskola hálózat kialakításának fontos lépése, egyben az önmeghatározás alapja volt az ökoiskola-kritériumrendszer megalkotása. E kritériumrendszer általában alapját képezi annak a pályázatnak vagy díjnak, amellyel egy éves idõtartamra a megtisztelõ "Ökoiskola" cím nyerhetõ el. A cím elnyerése általában nem jár közvetlen anyagi haszonnal az iskola számára, de erkölcsi értéke felbecsülhetetlen.
Az osztrák vendégek elõadásához többen is hozzászóltak. Gulyás Pálné a Természet és Környezetvédõ Tanárok Egyesülete képviseletében a résztvevõk figyelmébe ajánlotta egyesületük továbbképzéseit, melyek az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósulását messzemenõen elõsegíthetik.
Varga Lászlóné, a Remetekertvárosi Általános Iskola igazgatónõje azt a kérdést tette fel, hogy honnan lehet az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósulásához anyagi segítséget kapni.
Szabó Kornélia a kecskeméti Hunyadi János Általános Iskola alsó tagozatos munkaközösség-vezetõje azt hangsúlyozta, hogy az ökoiskola hálózatnak vigyáznia kell arra, hogy kellõen nyitott maradjon, mert Magyarországon még mindig erõs az a szemlélet mely szerint a környezeti nevelés, az "öko" dolgok a reáltárgyak (elsõsorban néhány természettudományos tantárgy) hatásköre. Ha nem fordítunk elég figyelmet e jelenségre, akkor az ökoiskola hálózat könnyen néhány földrajz és biológia tanár belügyévé vállat.
Victor András a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület elnökeként a tanárok személyes motiváltságának fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott annak fontosságára, hogy valamilyen úton érdekelté kell tenni a tanárokat az ökoiskola-hálózat céljainak megvalósításban.
Dévald István a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium és szakmunkásképzõ iskola igazgatója hozzászólásában arról tett említést, hogy a Soros-alapítvány által környezeti nevelési mintaiskolává vált intézmények kapcsolódva az ökoiskola-hálózathoz a kistérségi társulások környezeti nevelési központjai lehetnek, sokéves tapasztalatukkal segítve az ökoiskola hálózat újabb tagjait.
Pfaffenwimmer úr a hozzászólásokra adott válaszaiban ismertette, hogy a gyakorlatban hogyan mûködik Ausztriában az ökoiskola-hálózat. A mûködés legfontosabb eleme az évente két alkalommal megrendezett találkozó, melyek során az résztvevõk kicserélhetik tapasztalataikat, közösen próbálnak megoldást találni a felmerült problémákra és nem utolsó sorban ápolják szakmai és személyes kapcsolataikat. Ezen kívül az Osztrák Oktatási Minisztérium továbbképzéseket finanszíroz: a továbbképzések költségeibõl csak az utazás terheli a résztvevõket. A közelmúltban pedig sikerült megteremteni az ökoiskolák számára egy pénzalapot melybõl pályázatok útján részesülhettek az ökoiskolák. E pénzalap azonban a legutóbbi osztrák kormányváltás következtében veszélybe került, de remélhetõleg nem tûnik el végleg.
Az osztrák elõadók után Havas Péter elõadása következett. Az OKI-PTK igazgatója elõadásában arra kérdésre összpontosított, hogyan lehet ma Magyarországon egy iskolából ökoiskola. Az ökoiskolává válás két alapfeltételeként a fenntarthatóság pedagógiájának képviseletét és, a részvételi demokráciára való nevelést említette az elõadás, hangsúlyozva, hogy az ökoiskolák egyszersmind az Európai dimenzió megjelenését is jelentik a közoktatásban. Az ökoiskolák célja tehát a környezeti polgár nevelése. A célok tisztázása után következett a módszerek megbeszélése. Az megelõzõ elõadásokra visszautalva Havas Péter is fontosnak tartotta a kutatás és fejlesztés alapú dramaturgiát, illetve Dévald István hozzászólására utalva a regionális alapú építkezést. Mindezeken kívül fontosnak tartotta az elõadó a helyi közösségekkel való minél szorosabb együttmûködést, illetve a hálózat infrastrukturális hátterének megteremtését (Internétes honlap, hírlevél, találkozók) itt jelezte, hogy az OKI kész ebben a az ökoiskola-hálózat segítségére lenni. Az ökoiskola hálózat kiépítésével kapcsolatban még egy tényezõ nevezetesen a türelem szerepére hívta fel az elõadó a résztvevõk figyelmét, egyfelõl utalva a külföldi, kisléptékben induló hálózatok fokozatos, évtizedes munka eredményeképp létrejövõ eredményeire másfelõl pedig kiemelve az ökoiskola hálózat újszerûségét a magyar közoktatásban.
Az utolsó délelõtti elõadást Sipos Imréné a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola Gyakorlóiskolájának igazgatónõje tartotta. Elõadásának középpontjában a saját iskolájának példája állt. Kitért arra, hogy egy ökoiskola létrehozása során nagymértékben számolni kell nehézségekkel, hullámvölgyekkel melyek leküzdése csak úgy lehetséges ha az iskolavezetõ személyes elhívatottságot érez és hangsúlyozta, hogy egy ökoiskola csak akkor lehet eredményes ha a tanári kar mûködése során figyelembe veszik a pszichés tényezõket, megteremtik annak alapját, hogy a pedagógusok megfelelõ önismertre, konfliktuskezelési stratégiákra tegyenek szert.
A délelõtti elõadásokat egyórás ebédszünet követte majd a résztvevõk két szekcióban folyatták a munkát. A délutáni szekciók munkájának célja az volt, hogy a résztvevõk közösen megalkossák a magyarországi ökoiskola krtitériumrendszer alapjait. Az egyik szekció Havas Péter moderálása mellett a pszichés és társadalmi környezettel kapcsolatos javaslatokat gyûjtötte össze, míg a másik szekcióban Varga Attila volt a moderátor és a természet- fizikai környezettel kapcsolatos ajánlásokat próbálta meg összegyûjteni. Mindkét szekció a brian-storming módszert használta a közös gondolkodás elõsegítésére. A megfogalmazott javaslatokat azóta formába öntöttük és véleményezésre megküldtük az érintetteknek (3. melléklet) Reméljük, hogy e kritérium-lista tervezet a magyarországi ökoiskola díj alapjául szolgálhat a jövõben.
A szekciók munkájának bejezése után a két szekció moderátora ismertette a résztvevõkkel a szekciójában történteket. A konferencia zárszavában Csobod Éva és Havas Péter fontosnak tartották kiemelni, hogy ezzel a konferenciával útjára indult a magyarországi ökoiskola hálózat elõkészítése, a tényleges fejlesztés az empírikus kutatással és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásával kezdõdik.
A konferencia óta több a rádió Oxigén címû mûsorában elhangzott riport nyomán több iskola jelezte csatlakozási szándékát. Kárpátaljáról és Erdélybõl is érkeztek megkeresések és vállalkozók is felajánlották együttmûködésüket.

Hivatkozás:
ENSI 1999: Innovation in Teacher Education through Environmental Education Workshop Report on ENSI International Workshop in Klagenfurt Austria June 3th-to 5th 1999

1. melléklet: A találkozón résztvevõ pedagógusok:

Név: Iskola Cím: Telefon: E-mail:
Sipos Imréné VJRKTF Gyakorló Iskola Esztergom Helischer u. 5 2500 33/412-528
Kókainé Varga Betarix Kazinczy Ferenc Általános Iskola Debrecen Margit tér 19. 4031 52/498-322 bea@sulinet.kazinczy.debr.hu
Iván Zsuzsanna Algyõi Általános Iskola Algyõ, Kastélykert u. 59 62/267-284 algyoisk@freemail.c3.hu
László József Rogers Iskola Bp, Aga u. 10. 1113 1/209-3609
Gyetkó Katalin Árpád Fejedelem Általános Iskola Ráckeve, Kölcsey u. 7. 2300 24-485-718
Gayer Ildikó Zrinyi Miklós Általános Iskola Nagykanizsa, Zrínyi u. 38. 8800 93/312-078 fallerz@zrinyi.nkzsa.sulinet.hu
Dömötör Sándor Csokonai Általános Iskola Nagybajom Kossuth L. u. 10. 7561 82/357-163 bajomisi@matavnet.hu
Farkasné Zsobrák Ilona Csokonai Általános Iskola Nagybajom Kossuth L. u. 10. 7561 82/357-163 bajomisi@matavnet.hu
Veres Lajosné Fekete István Általános Iskola Ajka, József A. u. 30. 8400 88/312-932
Simonné Kósa Zsuzsa Fekete István Általános Iskola Ajka, József A. u. 30. 8400 88/312-932
Lévai András Ugró Gy. Általános Iskola Bp. Ugró Gy. u. 1-3 1047 1/233-2978 szucsisk@mail.matavnet.hu
Varga Lászlóné Remetekertvárosi Általános Iskola Bp, Máriaremetei út 71 1028 1/275-86-75
Dr. Hévvízi Sándorné Kossuth Lajos Mezõgaz-dasági Szakközépisk. Orosháza, Kossuth tér 1. 5900 68/412-021 hevvisrne@kossuth-ohaza.sulinet.hu
Molnár Tamás Berze- Nagy János Gimnázium 3300 Gyöngyös Kossuth u. 33. 37-312-590 mota@berze-nagy-sulinet.hu
Varga Ibolya Vörösmarty Gimnázium Érd, Széchenyi tér 1. 23/365-621
Szabó Kornélia Hunyadi J. Általános Iskola Kecskemét, Kandó K. u. 14. 76/ 480-564
Debreceni Katalin Zsigmond téri Gimnázium Bp, Lajos u. 1. 1023 1/335-09-08 debka@freemail.hu
dr. Szentpétery Lászlóné Vass Lajos Általános Iskola Bp, Csokonai u.9. 1193 280-56-16 30/919-8959 stpetery@elender.hu
Dévald István Tokaji F. Gimnázium Tokaj, Bajcsy Zsilinszky u. 18-20, 3910 47/352-236
Bveczky Béla Szepsi . Cs. M. Általános Iskola Telkibánya Szabadság út 6, 3896 46/388-606 telkiisi@mail.matavnet.hu
Krakkai Valéria Szepsi . Cs. M. Általános Iskola Telkibánya Szabadság út 6, 3896 46/388-606 telkiisi@mail.matavnet.hu

2. melléklet a találkozón résztvett szakemberek.

Név: Szervezet Cím: Telefon: E-mail:
Kalas György Reflex Gyõr, Bartók u. 7. 9024 96/310-988 kalas@arrabonet.hu
Gulyás Pálné Természet és Környezet-védõ Tanárok Egyesülete Bp, Aradi u. 20. 1039 240-84-95
Tóth András Debrecen Megyei Jogú Város Oktatási Bizottság Debrecen, Piac u. 20. 4024 52/411-400/261 hucit@ph.debrecen.hu
Victor András Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Bp, Lajos u. 105. 1036 1/368-3288 victora@zpok.hu
Székely Tamás TermészetBÚVÁR Bp. Arany J. u. 25. 1051 1/269-37-50 tbuvar@c3.hu
Kósáné dr. Ormai Vera XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet Bp. Katona J. u. 9-11 1137 1/340-51-35
Radnóti Katalin ELTE TFK Fizika Tanszék Budapest, Markó u. 27 1055 1/332-2177 rad8012@helka.iif.hu
Ilosvay György SZTE-JGYTF Szeged, Boldogasszony sgt. 6. 6724 62/310-244

3. melléklet:

Magyarországi Ökoiskolák kritériumrendszere
- vázlat tervezet -

Az ökoiskola egy olyan nevelõintézmény, amelyben megvalósulnak az alábbi elvek és törekvések:

Általános alapelvek:

A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenõen figyelembe veszi (differenciál és alkalmazkodik).

Az intézményi megjelenése-arculata határozott és képviseli a fenntarthatóság pedagógiai értékeit.

A diákok és a tanárok számára is biztosít megfelelõ mennyiségû mozgási, szabadidõs és pihenési lehetõséget.

Tanítás-tanulás terén:

Pedagógiai programjában kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit.

A helyi tantervében kiemelt figyelmet fordít a környezeti és az egészségnevelési követelmények tantárgyi és tantárgyközi érvényesítésére, összehangolására.

Hatékony tanítási-tanulási módszerekkel biztosítja a környezeti és az egészségnevelés eredményességét.

Minõségbiztosítási rendszerének, önértékelésének szerves része a fenntarthatóság pedagógiai elemeinek nyomonkövetése és értékelése-korrigálása.

Gondoskodik a környezeti és az egészségnevelési tevékenység személyi-szakmai és tárgyi erõforrásairól, a pedagógiai kompetenciákról és a megfelelõ taneszközökrõl.

Drámapedagógiai módszereket is alkalmaz az oktatásban.

A projektmódszert alkalmazása elfogadot.

Személyi feltételek terén:

Az iskola foglalkoztat egy pedellust aki lehetõleg az iskola épületében lakik.

Az iskola pedagógusai rendelkeznek a színvonalas környezeti és egészsétgneveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.

Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a technikai személyzet tagjai és humán illetve készségtárgyak tanárai is.

A környezetei nevelési munkacsoportot demokratikus módon választják.

A környezeti nevelési munkacsoportnak kötelessége a környezeti nevelési tevékenység figyelemmel kísérése, és joga van a környezetei nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése.

A diákönkormányzatban van környezetvédelmi felelõs

Tevékenységek terén:

Az iskolában szelektív hulladékgyûjtés folyik (veszélyes hulladékokat is gyûjtenek).

Az iskola rendszeresen szervez az arculatához kapcsolódó akciókat, vetélkedõket és õrjáratokat.

Az iskola környezetvédõ-, sport-, mûvészeti- és egyéb táborokat szervez.

Az iskola mûködtetése (takarítás, szemléltetõ anyagok, tanszerek ... ) során elõnyben részesíti a környezetbarát termékek használatát.

Az iskola - feltételeitõl függõen- a tanításon kívül más kulturális, oktatási, sport, mûvészeti és egyéb szolgáltatásokkal is a gyerekek illetve a helyi közösség rendelkezésére áll.

Az iskola szervez pedagógus és más szakmai továbbképzéseket, ilyeneken önmaga is részt vesz és, kezdeményezi a helyi szükségletekhez illeszkedõ továbbképzések kidolgozását (pl. szakanyagokat készít).

A társadalmi kapcsolatok terén:

Az iskolában a családokkal közösen megrendezett események, akciók, ünnepek szervezõdnek.

Az iskola figyelembe veszi a szülõi elvárásokat a pedagógiai tevékenység megtervezése és megvalósítása során.

Az iskola mûködése nyilvános, a családok és az érdekeltek számára hozzáférhetõ információkkal szolgál.

Az iskola igyekszik aktív szakmai kapcsolatot fenntartani az iskolafenntartóval, figyelembe veszi annak értékelését.

Az iskola mind helyi, mind regionális szinten aktív társadalmi kapcsolatokkal rendelkezik - kiemelten a helyi környezetvédelem, egészségvédelem és családvédelem terén.

Az iskola felkutatja és felhasználja azokat az anyagi erõforrásokat, melyek elõsegítik céljai megvalósulását.

Az iskola együttmûködik olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyezõ célokat szolgálnak.

Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával kielégítse a helyi társadalom igényeit- kiemelten a fenntarthatóság pedagógiai képviseletével.

Az iskola felhasználja a különbözõ kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak.

Az iskola reagál a helyi és globális környezetében történõ fõbb eseményekre

A belsõ kapcsolatok terén:

Az iskolai kommunikáció különféle csatornái (iskolarádió, iskolaújság ... ) jól mûködnek.

Az iskola az alkotó tevékenységeknek tág teret ad, lehetõségeihez képest ösztönzi a tanulói és a pedagógusi alkotások létrejöttét.

Az iskola segíti az új diákok, tanárok beilleszkedését.

Az iskola mindenekelõtt pozitív élmények és értékek segítségével motiválja tanulóit.

A tanárok törekszenek arra, hogy a diákok a lehetõ legtöbb személyes és közös sikerélményt élhessenek át iskolai munkájuk során.

Az iskolai élet megtervezése és megvalósítása során a mindennapokban nagy gondot fordítanak a személyiségfejlesztésre, önismeretre, a lelki egészségre, a testi-lelki és társas betegség megelõzésre és az együttmûködésre.

Az iskolát nyugodt, harmonikus légkör, tolerancia és konstruktív konfliktuskezelési módok jellemzik.

A iskolavezetés terén:

Az iskola mûködése demokratikus, a diákok részt vesznek a rájuk vonatkozó szabályok, házirend és elõírások megalkotásában.

Az iskola belsõ rögzített normái, szabályai betarthatóak, világosak, betartatásuk következetes, felülvizsgálatuk-korrekciójuk folyamatos.

A diákok részt vesznek a pedagógiai célalkotásban és lehetõségük van autonóm döntésekre is.

A tanári kar ?csapatként" mûködik, a tantestületet együttmûködés jellemzi.

Az igazgató nem egyszerûen adminisztratív vezetõje az iskolának, hanem a közösség irányítója és a nevelési értékek hiteles képviselõje.

Az igazgató nem egyszemélyben irányítja az iskolát, hanem nagymértékben támaszkodik helyetteseire - bevonja vezetõi döntéseibe munkatársait.

A döntésekben érvényesül a szubszidaritás elve, vagyis minden döntés a lehetõ legalacsonyabb szinten születik.

A meghozott döntések kontrollálhatóságát garantálják a belsõ szabályok és a mindennapokban kialakuló munkarend.

Az épület:

A természeti erõforrásokkal észszerûen bánik az iskola. Nem égnek feleslegesen a villanyok, nem fûtenek feleslegesen helyiségeket, nem folyik feleslegesen víz.

Az épület megfelelõen hõ és hangszigetelt.

Az iskolabútorok a diákok igényeihez igazodnak.

Az elektromos kapcsolókon jelzik, hogy minek a kapcsolására szolgál a felesleges bekapcsolások elkerülése érdekében.

A fûtési rendszer szabályozható.

Az épületben és környékén sok a növény.

Az iskola folyamatosan fejleszti informatikai hálózatát.

Az iskolában van közösségi összejövetelekre alkalmas klubhelyiség.

A büfében egészséges és környezetkímélõ árukat lehet kapni (pl. újrahasznosítható csomagolásban).

A konyha mûködése során törekednek az újrahasznosítható csomagolások használatára és arra, hogy az edények között ne legyen alumínium anyagú.

Udvar és kert:

Az udvar tartozékai: biztonságos kerékpártároló, komposztáló esõvízgyûjtõ, konyhakert és egyéb növények, madáretetõ, játszótér (természetes anyagokból).

Az udvart nem lehet parkolási célra használni.

Az iskola környéke:

Az iskolai munkában rendszeresen szerepelnek iskolán kívüli foglalkozások.

Az iskola rendben tartja a környékét is.

Az iskola figyelmet fordít arra, hogy a környékén megfelelõ mennyiségû hulladékgyûjtõ legyen, lehetõleg ne legyen graffiti, ne legyen téli sózás, biztonságos legyen a közlekedés, megfelelõ legyen közbiztonság, (ne legyen közelben kocsma...).

Az iskola törekszik arra, hogy a gyerekek iskolába jövet iskolabuszt használhassanak, ha ez nem lehetséges megpróbálja megszervezni közös utjaikat.

Aktív részvétel a helyi közéletben (pl. helyi városvédelem, faluszépítés stb)