|
A Magyarországi
Ökoiskola-hálózat létrejöttének
elõkészítése
2000 március 11.
én az Országos Közoktatási Intézet
Program és Tantervfejlesztési Központja szervezésben
a Professzorok Házában megrendezésre került
az Ökoiskola-hálózat lehetõségei
címû országos szakmai konferencia. Az rendezvény
házigazdája az IUCN Környezeti Nevelési
és Kommunikációs Programiroda volt.
A rendezvény célja az volt, hogy segítse
a Magyarországi Ökoiskola hálózat beindulását.
A leendõ magyar Ökoiskola-hálózat csatlakozna
a világszerte, már több mint tíz (szomszédos
Ausztriában tizennégy) éve mûködõ
ökoiskola hálózathoz. Az Ökoiskola-hálózat
az OECD Környezeti és Iskolai Kezdeményezései
(OECD-ENSI) nevû programjának egyik kiemelt jelentõségû
része. Az ökoiskola hálózat ugyanis
egy olyan átfogó iskola-átalakítási
program megvalósulása melyben központi szerepet
nem a tananyag módosítása játssza,
hanem az iskolai élet egészének átalakítására
törekszik. Az iskolai élet átalakításának
fõ szempontjai az ökoiskolák esetében
a fenntarthatóság szempontjai. A fenntarthatóság
szempontjainak középpontba kerülése azonban
óhatatlanul reflektorfénybe helyez további
területeket is. Az egyik ilyen terület a hagyományos
órakeretek, tanórai tevékenységek
irányából a gyakorlatorientáltabb
életszerûbb pedagógiai tevékenységek
(erdei iskola, projektmódszer, drámapedagógia
...) irányába való elmozdulás. Egy
másik terület mely fontos részét képezi
az ökoiskola programnak a részvételi demokráciára
való állampolgári nevelés. A fenntartható
társadalomhoz ugyanis felelõsen gondolkodó,
a közéletben aktívan résztvevõ
állampolgárokra van szükség, és
az ökoiskolák megpróbálják elõsegíteni,
hogy diákjaik ilyen állampolgárokká
váljanak. A fenntartható életviteli mintákat
az ökoiskola nem csak tananyagként kínálja
a gyerekeknek hanem saját maga mûködésével
igyekszik példát mutatni.
Ökoiskola tehát egy olyan iskola ahol:
1. Az iskola helyi tantervében és pedagógia
programjában meghatározó szerep jut a környezeti
nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének.
2. A tanulók aktív és egyenrangú
szereplõi az iskolai életnek, beleszólási
joggal az õket érintõ kérdésekbe.
3. Az iskola dolgozói (vezetõség, tanári
kar, technikai személyzet) tudatában vannak a fenntarthatóság
kérdéskörének fontosságával
és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során
érvényesítik.
4. Az iskola a szülõkkel, illetve a helyi közösséggel
együttmûködve részt vesz a helyi környezeti
problémák vizsgálatában, megoldásában
5. Az iskola mûködtetése a lehetõ legkörnyezetkímélõbb
módon történik
6. Az iskola lehetõséget biztosít tanulói
számára tanterven kívüli tanulási
formákra (erdei iskola, terepgyakorlatok, projektek) (OECD-ENSI
1999)
A rendezvényen részt
vett az OECD-ENSI titkárságáról Guenther
Pfaffenwimmer és Johanness Tschapka úr. Mindketten
egyben az Osztrák Oktatási Minisztériumot
is képviselték. A magyar államigazgatás
részérõl Száraz Péter a Környezetvédelmi
Minisztérium osztályvezetõje és Tompa
Ferenc az Oktatási Minisztérium fõtanácsosa
vett részt a konferencián.
A rendezvény házigazdáját az IUCN
Környezeti Nevelési és Kommunikációs
Programirodát Csobod Éva, a programiroda vezetõje
képviselte. A rendezvényt szervezõ OKI-PTK
részérõl Havas Péter igazgató
és Varga Attila program koordinátor volt jelen.
A rendezvényen tizenhét iskola képviseltette
magát, az ország minden részébõl
(1. melléklet). A pedagógusokon kívül
a rendezvényen részt vettek meghívott szakemberek
mind a pedagógia, mind a környezetvédelem
területérõ (2. melléklet). A médiát
a Természetbúvár és Magyar Rádió
Oxigén címû mûsora képviselte.
A konferenciát a minisztériumok képviselõinek
megnyitóbeszédei nyitották meg. E megnyitóbeszédekben
elhangzott, hogy a minisztériumok egymással együttmûködve
szeretnék támogatni az ökoiskola-hálózat
céljainak megvalósulását. A támogatások
konkrét formái a jövõben körvonalazódnak,
a felmerülõ igények és a minisztériumi
erõforrások alapján. A megnyitóbeszédek
után a délelõtt folyamán plenáris
elõadások hangzottak el. Günther Pfaffenwimmer
és Johannes Tschapka elõadásuk elején
kitértek arra, hogy a Környezetvédelmi és
az Oktatási tárca együttmûködése
nagyon hasznos és kívánatos az ökoiskolák
létrejötte és mûködése szempontjából
és hangsúlyozták, hogy ezen a téren
Magyarország példaértékûnek
tekinthetõ, mivel már az ökiskola-hálózat
beindulásánál jelen van és együttmûködési
készséget mutat mind a két minisztérium.
Ez világszerte példaértékú
lehet-. Ezután bemutatták az ökoiskola-hálózat
legfõbb törekvéseit és nemzetközi
helyzetét. Az ökoiskolák együttmûködési
törekvései közül az osztrák elõadók
kiemelték, hogy ez egy részvételen alapuló
hálózat. Vagyis az ökoiskola-hálózatban
való részvétel az iskolák számára
feladatokkal jár, amiért cserébe tagjai
lehetnek egy közös cél érdekében
dolgozó közösségnek - melytõl
szakmai-emberi segítséget kaphatnak gondjaik és
problémáik megoldásához. Az, hogy
az ökoiskola-hálózat ilyen nagy hangsúlyt
fektet a részvételre azt is magával vonja,
hogy kezdetben csak nagyon kis léptékû lehet
a hálózat. Az elõadók megemlítették,
hogy a kontinensnyi Ausztráliában jelenleg 120
tagja van az ökoiskola-hálózatnak, Ausztriában
húsz iskola tartozik szorosan a hálózathoz,
(bár a hálózathoz kapcsolódó
verseny itt is 100 iskolát érintett) és
Dániában mindösszesen 4 ökoiskola mûködik.
A viszonylag kevés iskola bevonásával induló
hálózatépítés azért
is kívánatos, mivel az Ökoiskola-hálózat
alapfilozófiája a kutatás és fejlesztés
egységén alapul. A hálózat nagyobb
léptékekben való elterjesztését
nem idõszakos kampányokkal, külsõ pénzeszközök
nagyarányú bevonásával szeretnék
elérni, hanem a megbízható kutatások
alapján kifejlesztett, a mûködés során
bizonyított modellek példaerejével. A kutatás
fejlesztés fõ iránya az ökoiskolákban
a mindennapi szokások, az életvitel illetve az
ezt befolyásoló pedagógiai hatások
kutatása. A kutatás révén az ökoiskolák
általában kapcsolódnak valamely tanárképzõ
intézményhez is, mely egyfelõl a kutatásokhoz
szükséges szakmai-metodológiai hátteret
biztosítja számukra, másfelõl pedig
az ökoiskola e kapcsolat révén részes
lehet a tanárképzésnek, felkészítve
a jövõ pedagógusait az ökoiskolákban
folyó pedagógiai munkára.
Több nyugat-európai országban (Hollandia,
Ausztria, Svédország) az ökoiskola hálózat
kialakításának fontos lépése,
egyben az önmeghatározás alapja volt az ökoiskola-kritériumrendszer
megalkotása. E kritériumrendszer általában
alapját képezi annak a pályázatnak
vagy díjnak, amellyel egy éves idõtartamra
a megtisztelõ "Ökoiskola" cím nyerhetõ
el. A cím elnyerése általában nem
jár közvetlen anyagi haszonnal az iskola számára,
de erkölcsi értéke felbecsülhetetlen.
Az osztrák vendégek elõadásához
többen is hozzászóltak. Gulyás Pálné
a Természet és Környezetvédõ
Tanárok Egyesülete képviseletében a
résztvevõk figyelmébe ajánlotta egyesületük
továbbképzéseit, melyek az ökoiskola-hálózat
céljainak megvalósulását messzemenõen
elõsegíthetik.
Varga Lászlóné, a Remetekertvárosi
Általános Iskola igazgatónõje azt
a kérdést tette fel, hogy honnan lehet az ökoiskola-hálózat
céljainak megvalósulásához anyagi
segítséget kapni.
Szabó Kornélia a kecskeméti Hunyadi János
Általános Iskola alsó tagozatos munkaközösség-vezetõje
azt hangsúlyozta, hogy az ökoiskola hálózatnak
vigyáznia kell arra, hogy kellõen nyitott maradjon,
mert Magyarországon még mindig erõs az a
szemlélet mely szerint a környezeti nevelés,
az "öko" dolgok a reáltárgyak (elsõsorban
néhány természettudományos tantárgy)
hatásköre. Ha nem fordítunk elég figyelmet
e jelenségre, akkor az ökoiskola hálózat
könnyen néhány földrajz és biológia
tanár belügyévé vállat.
Victor András a Magyar Környezeti Nevelési
Egyesület elnökeként a tanárok személyes
motiváltságának fontosságára
hívta fel a figyelmet. Rámutatott annak fontosságára,
hogy valamilyen úton érdekelté kell tenni
a tanárokat az ökoiskola-hálózat céljainak
megvalósításban.
Dévald István a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium
és szakmunkásképzõ iskola igazgatója
hozzászólásában arról tett
említést, hogy a Soros-alapítvány
által környezeti nevelési mintaiskolává
vált intézmények kapcsolódva az ökoiskola-hálózathoz
a kistérségi társulások környezeti
nevelési központjai lehetnek, sokéves tapasztalatukkal
segítve az ökoiskola hálózat újabb
tagjait.
Pfaffenwimmer úr a hozzászólásokra
adott válaszaiban ismertette, hogy a gyakorlatban hogyan
mûködik Ausztriában az ökoiskola-hálózat.
A mûködés legfontosabb eleme az évente
két alkalommal megrendezett találkozó, melyek
során az résztvevõk kicserélhetik
tapasztalataikat, közösen próbálnak megoldást
találni a felmerült problémákra és
nem utolsó sorban ápolják szakmai és
személyes kapcsolataikat. Ezen kívül az Osztrák
Oktatási Minisztérium továbbképzéseket
finanszíroz: a továbbképzések költségeibõl
csak az utazás terheli a résztvevõket. A
közelmúltban pedig sikerült megteremteni az
ökoiskolák számára egy pénzalapot
melybõl pályázatok útján részesülhettek
az ökoiskolák. E pénzalap azonban a legutóbbi
osztrák kormányváltás következtében
veszélybe került, de remélhetõleg nem
tûnik el végleg.
Az osztrák elõadók után Havas Péter
elõadása következett. Az OKI-PTK igazgatója
elõadásában arra kérdésre
összpontosított, hogyan lehet ma Magyarországon
egy iskolából ökoiskola. Az ökoiskolává
válás két alapfeltételeként
a fenntarthatóság pedagógiájának
képviseletét és, a részvételi
demokráciára való nevelést említette
az elõadás, hangsúlyozva, hogy az ökoiskolák
egyszersmind az Európai dimenzió megjelenését
is jelentik a közoktatásban. Az ökoiskolák
célja tehát a környezeti polgár nevelése.
A célok tisztázása után következett
a módszerek megbeszélése. Az megelõzõ
elõadásokra visszautalva Havas Péter is
fontosnak tartotta a kutatás és fejlesztés
alapú dramaturgiát, illetve Dévald István
hozzászólására utalva a regionális
alapú építkezést. Mindezeken kívül
fontosnak tartotta az elõadó a helyi közösségekkel
való minél szorosabb együttmûködést,
illetve a hálózat infrastrukturális hátterének
megteremtését (Internétes honlap, hírlevél,
találkozók) itt jelezte, hogy az OKI kész
ebben a az ökoiskola-hálózat segítségére
lenni. Az ökoiskola hálózat kiépítésével
kapcsolatban még egy tényezõ nevezetesen
a türelem szerepére hívta fel az elõadó
a résztvevõk figyelmét, egyfelõl
utalva a külföldi, kisléptékben induló
hálózatok fokozatos, évtizedes munka eredményeképp
létrejövõ eredményeire másfelõl
pedig kiemelve az ökoiskola hálózat újszerûségét
a magyar közoktatásban.
Az utolsó délelõtti elõadást
Sipos Imréné a Vitéz János Római
Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola
Gyakorlóiskolájának igazgatónõje
tartotta. Elõadásának középpontjában
a saját iskolájának példája
állt. Kitért arra, hogy egy ökoiskola létrehozása
során nagymértékben számolni kell
nehézségekkel, hullámvölgyekkel melyek
leküzdése csak úgy lehetséges ha az
iskolavezetõ személyes elhívatottságot
érez és hangsúlyozta, hogy egy ökoiskola
csak akkor lehet eredményes ha a tanári kar mûködése
során figyelembe veszik a pszichés tényezõket,
megteremtik annak alapját, hogy a pedagógusok megfelelõ
önismertre, konfliktuskezelési stratégiákra
tegyenek szert.
A délelõtti elõadásokat egyórás
ebédszünet követte majd a résztvevõk
két szekcióban folyatták a munkát.
A délutáni szekciók munkájának
célja az volt, hogy a résztvevõk közösen
megalkossák a magyarországi ökoiskola krtitériumrendszer
alapjait. Az egyik szekció Havas Péter moderálása
mellett a pszichés és társadalmi környezettel
kapcsolatos javaslatokat gyûjtötte össze, míg
a másik szekcióban Varga Attila volt a moderátor
és a természet- fizikai környezettel kapcsolatos
ajánlásokat próbálta meg összegyûjteni.
Mindkét szekció a brian-storming módszert
használta a közös gondolkodás elõsegítésére.
A megfogalmazott javaslatokat azóta formába öntöttük
és véleményezésre megküldtük
az érintetteknek (3. melléklet) Reméljük,
hogy e kritérium-lista tervezet a magyarországi
ökoiskola díj alapjául szolgálhat a
jövõben.
A szekciók munkájának bejezése után
a két szekció moderátora ismertette a résztvevõkkel
a szekciójában történteket. A konferencia
zárszavában Csobod Éva és Havas Péter
fontosnak tartották kiemelni, hogy ezzel a konferenciával
útjára indult a magyarországi ökoiskola
hálózat elõkészítése,
a tényleges fejlesztés az empírikus kutatással
és a helyi fejlesztési stratégiák
kidolgozásával kezdõdik.
A konferencia óta több a rádió Oxigén
címû mûsorában elhangzott riport nyomán
több iskola jelezte csatlakozási szándékát.
Kárpátaljáról és Erdélybõl
is érkeztek megkeresések és vállalkozók
is felajánlották együttmûködésüket.
Hivatkozás:
ENSI 1999: Innovation in Teacher Education through Environmental
Education Workshop Report on ENSI International Workshop in Klagenfurt
Austria June 3th-to 5th 1999
1. melléklet: A találkozón
résztvevõ pedagógusok:
Név: Iskola Cím:
Telefon: E-mail:
Sipos Imréné VJRKTF Gyakorló Iskola Esztergom
Helischer u. 5 2500 33/412-528
Kókainé Varga Betarix Kazinczy Ferenc Általános
Iskola Debrecen Margit tér 19. 4031 52/498-322 bea@sulinet.kazinczy.debr.hu
Iván Zsuzsanna Algyõi Általános Iskola
Algyõ, Kastélykert u. 59 62/267-284 algyoisk@freemail.c3.hu
László József Rogers Iskola Bp, Aga u. 10.
1113 1/209-3609
Gyetkó Katalin Árpád Fejedelem Általános
Iskola Ráckeve, Kölcsey u. 7. 2300 24-485-718
Gayer Ildikó Zrinyi Miklós Általános
Iskola Nagykanizsa, Zrínyi u. 38. 8800 93/312-078 fallerz@zrinyi.nkzsa.sulinet.hu
Dömötör Sándor Csokonai Általános
Iskola Nagybajom Kossuth L. u. 10. 7561 82/357-163 bajomisi@matavnet.hu
Farkasné Zsobrák Ilona Csokonai Általános
Iskola Nagybajom Kossuth L. u. 10. 7561 82/357-163 bajomisi@matavnet.hu
Veres Lajosné Fekete István Általános
Iskola Ajka, József A. u. 30. 8400 88/312-932
Simonné Kósa Zsuzsa Fekete István Általános
Iskola Ajka, József A. u. 30. 8400 88/312-932
Lévai András Ugró Gy. Általános
Iskola Bp. Ugró Gy. u. 1-3 1047 1/233-2978 szucsisk@mail.matavnet.hu
Varga Lászlóné Remetekertvárosi Általános
Iskola Bp, Máriaremetei út 71 1028 1/275-86-75
Dr. Hévvízi Sándorné Kossuth Lajos
Mezõgaz-dasági Szakközépisk. Orosháza,
Kossuth tér 1. 5900 68/412-021 hevvisrne@kossuth-ohaza.sulinet.hu
Molnár Tamás Berze- Nagy János Gimnázium
3300 Gyöngyös Kossuth u. 33. 37-312-590 mota@berze-nagy-sulinet.hu
Varga Ibolya Vörösmarty Gimnázium Érd,
Széchenyi tér 1. 23/365-621
Szabó Kornélia Hunyadi J. Általános
Iskola Kecskemét, Kandó K. u. 14. 76/ 480-564
Debreceni Katalin Zsigmond téri Gimnázium Bp, Lajos
u. 1. 1023 1/335-09-08 debka@freemail.hu
dr. Szentpétery Lászlóné Vass Lajos
Általános Iskola Bp, Csokonai u.9. 1193 280-56-16
30/919-8959 stpetery@elender.hu
Dévald István Tokaji F. Gimnázium Tokaj,
Bajcsy Zsilinszky u. 18-20, 3910 47/352-236
Bveczky Béla Szepsi . Cs. M. Általános Iskola
Telkibánya Szabadság út 6, 3896 46/388-606
telkiisi@mail.matavnet.hu
Krakkai Valéria Szepsi . Cs. M. Általános
Iskola Telkibánya Szabadság út 6, 3896 46/388-606
telkiisi@mail.matavnet.hu
2. melléklet a találkozón
résztvett szakemberek.
Név: Szervezet Cím:
Telefon: E-mail:
Kalas György Reflex Gyõr, Bartók u. 7. 9024
96/310-988 kalas@arrabonet.hu
Gulyás Pálné Természet és
Környezet-védõ Tanárok Egyesülete
Bp, Aradi u. 20. 1039 240-84-95
Tóth András Debrecen Megyei Jogú Város
Oktatási Bizottság Debrecen, Piac u. 20. 4024 52/411-400/261
hucit@ph.debrecen.hu
Victor András Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Bp, Lajos u. 105. 1036 1/368-3288 victora@zpok.hu
Székely Tamás TermészetBÚVÁR
Bp. Arany J. u. 25. 1051 1/269-37-50 tbuvar@c3.hu
Kósáné dr. Ormai Vera XIII. kerületi
Pedagógiai Kabinet Bp. Katona J. u. 9-11 1137 1/340-51-35
Radnóti Katalin ELTE TFK Fizika Tanszék Budapest,
Markó u. 27 1055 1/332-2177 rad8012@helka.iif.hu
Ilosvay György SZTE-JGYTF Szeged, Boldogasszony sgt. 6.
6724 62/310-244
3. melléklet:
Magyarországi Ökoiskolák
kritériumrendszere
- vázlat tervezet -
Az ökoiskola egy olyan
nevelõintézmény, amelyben megvalósulnak
az alábbi elvek és törekvések:
Általános alapelvek:
A pedagógiai munka a
gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait
messzemenõen figyelembe veszi (differenciál és
alkalmazkodik).
Az intézményi
megjelenése-arculata határozott és képviseli
a fenntarthatóság pedagógiai értékeit.
A diákok és a
tanárok számára is biztosít megfelelõ
mennyiségû mozgási, szabadidõs és
pihenési lehetõséget.
Tanítás-tanulás
terén:
Pedagógiai programjában
kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai
törekvéseit.
A helyi tantervében
kiemelt figyelmet fordít a környezeti és az
egészségnevelési követelmények
tantárgyi és tantárgyközi érvényesítésére,
összehangolására.
Hatékony tanítási-tanulási
módszerekkel biztosítja a környezeti és
az egészségnevelés eredményességét.
Minõségbiztosítási
rendszerének, önértékelésének
szerves része a fenntarthatóság pedagógiai
elemeinek nyomonkövetése és értékelése-korrigálása.
Gondoskodik a környezeti
és az egészségnevelési tevékenység
személyi-szakmai és tárgyi erõforrásairól,
a pedagógiai kompetenciákról és a
megfelelõ taneszközökrõl.
Drámapedagógiai
módszereket is alkalmaz az oktatásban.
A projektmódszert alkalmazása
elfogadot.
Személyi feltételek
terén:
Az iskola foglalkoztat egy
pedellust aki lehetõleg az iskola épületében
lakik.
Az iskola pedagógusai
rendelkeznek a színvonalas környezeti és egészsétgneveléshez
szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.
Az iskolában van környezeti
nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak
a technikai személyzet tagjai és humán illetve
készségtárgyak tanárai is.
A környezetei nevelési
munkacsoportot demokratikus módon választják.
A környezeti nevelési
munkacsoportnak kötelessége a környezeti nevelési
tevékenység figyelemmel kísérése,
és joga van a környezetei nevelési tevékenységek
véleményezése, kezdeményezése.
A diákönkormányzatban
van környezetvédelmi felelõs
Tevékenységek
terén:
Az iskolában szelektív
hulladékgyûjtés folyik (veszélyes
hulladékokat is gyûjtenek).
Az iskola rendszeresen szervez
az arculatához kapcsolódó akciókat,
vetélkedõket és õrjáratokat.
Az iskola környezetvédõ-,
sport-, mûvészeti- és egyéb táborokat
szervez.
Az iskola mûködtetése
(takarítás, szemléltetõ anyagok,
tanszerek ... ) során elõnyben részesíti
a környezetbarát termékek használatát.
Az iskola - feltételeitõl
függõen- a tanításon kívül
más kulturális, oktatási, sport, mûvészeti
és egyéb szolgáltatásokkal is a gyerekek
illetve a helyi közösség rendelkezésére
áll.
Az iskola szervez pedagógus
és más szakmai továbbképzéseket,
ilyeneken önmaga is részt vesz és, kezdeményezi
a helyi szükségletekhez illeszkedõ továbbképzések
kidolgozását (pl. szakanyagokat készít).
A társadalmi kapcsolatok
terén:
Az iskolában a családokkal
közösen megrendezett események, akciók,
ünnepek szervezõdnek.
Az iskola figyelembe veszi
a szülõi elvárásokat a pedagógiai
tevékenység megtervezése és megvalósítása
során.
Az iskola mûködése
nyilvános, a családok és az érdekeltek
számára hozzáférhetõ információkkal
szolgál.
Az iskola igyekszik aktív
szakmai kapcsolatot fenntartani az iskolafenntartóval,
figyelembe veszi annak értékelését.
Az iskola mind helyi, mind
regionális szinten aktív társadalmi kapcsolatokkal
rendelkezik - kiemelten a helyi környezetvédelem,
egészségvédelem és családvédelem
terén.
Az iskola felkutatja és
felhasználja azokat az anyagi erõforrásokat,
melyek elõsegítik céljai megvalósulását.
Az iskola együttmûködik
olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal,
melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival
megegyezõ célokat szolgálnak.
Az iskola figyelmet fordít
arra, hogy munkájával kielégítse
a helyi társadalom igényeit- kiemelten a fenntarthatóság
pedagógiai képviseletével.
Az iskola felhasználja
a különbözõ kommunikációs
csatornákat és a helyi médiát annak
érdekében, annak érdekében, hogy
munkájáról minél többen hírt
kapjanak.
Az iskola reagál a helyi
és globális környezetében történõ
fõbb eseményekre
A belsõ kapcsolatok
terén:
Az iskolai kommunikáció
különféle csatornái (iskolarádió,
iskolaújság ... ) jól mûködnek.
Az iskola az alkotó
tevékenységeknek tág teret ad, lehetõségeihez
képest ösztönzi a tanulói és a
pedagógusi alkotások létrejöttét.
Az iskola segíti az
új diákok, tanárok beilleszkedését.
Az iskola mindenekelõtt
pozitív élmények és értékek
segítségével motiválja tanulóit.
A tanárok törekszenek
arra, hogy a diákok a lehetõ legtöbb személyes
és közös sikerélményt élhessenek
át iskolai munkájuk során.
Az iskolai élet megtervezése
és megvalósítása során a mindennapokban
nagy gondot fordítanak a személyiségfejlesztésre,
önismeretre, a lelki egészségre, a testi-lelki
és társas betegség megelõzésre
és az együttmûködésre.
Az iskolát nyugodt,
harmonikus légkör, tolerancia és konstruktív
konfliktuskezelési módok jellemzik.
A iskolavezetés terén:
Az iskola mûködése
demokratikus, a diákok részt vesznek a rájuk
vonatkozó szabályok, házirend és
elõírások megalkotásában.
Az iskola belsõ rögzített
normái, szabályai betarthatóak, világosak,
betartatásuk következetes, felülvizsgálatuk-korrekciójuk
folyamatos.
A diákok részt
vesznek a pedagógiai célalkotásban és
lehetõségük van autonóm döntésekre
is.
A tanári kar ?csapatként"
mûködik, a tantestületet együttmûködés
jellemzi.
Az igazgató nem egyszerûen
adminisztratív vezetõje az iskolának, hanem
a közösség irányítója és
a nevelési értékek hiteles képviselõje.
Az igazgató nem egyszemélyben
irányítja az iskolát, hanem nagymértékben
támaszkodik helyetteseire - bevonja vezetõi döntéseibe
munkatársait.
A döntésekben érvényesül
a szubszidaritás elve, vagyis minden döntés
a lehetõ legalacsonyabb szinten születik.
A meghozott döntések
kontrollálhatóságát garantálják
a belsõ szabályok és a mindennapokban kialakuló
munkarend.
Az épület:
A természeti erõforrásokkal
észszerûen bánik az iskola. Nem égnek
feleslegesen a villanyok, nem fûtenek feleslegesen helyiségeket,
nem folyik feleslegesen víz.
Az épület megfelelõen
hõ és hangszigetelt.
Az iskolabútorok a diákok
igényeihez igazodnak.
Az elektromos kapcsolókon
jelzik, hogy minek a kapcsolására szolgál
a felesleges bekapcsolások elkerülése érdekében.
A fûtési rendszer
szabályozható.
Az épületben és
környékén sok a növény.
Az iskola folyamatosan fejleszti
informatikai hálózatát.
Az iskolában van közösségi
összejövetelekre alkalmas klubhelyiség.
A büfében egészséges
és környezetkímélõ árukat
lehet kapni (pl. újrahasznosítható csomagolásban).
A konyha mûködése
során törekednek az újrahasznosítható
csomagolások használatára és arra,
hogy az edények között ne legyen alumínium
anyagú.
Udvar és kert:
Az udvar tartozékai:
biztonságos kerékpártároló,
komposztáló esõvízgyûjtõ,
konyhakert és egyéb növények, madáretetõ,
játszótér (természetes anyagokból).
Az udvart nem lehet parkolási
célra használni.
Az iskola környéke:
Az iskolai munkában
rendszeresen szerepelnek iskolán kívüli foglalkozások.
Az iskola rendben tartja a
környékét is.
Az iskola figyelmet fordít
arra, hogy a környékén megfelelõ mennyiségû
hulladékgyûjtõ legyen, lehetõleg ne
legyen graffiti, ne legyen téli sózás, biztonságos
legyen a közlekedés, megfelelõ legyen közbiztonság,
(ne legyen közelben kocsma...).
Az iskola törekszik arra,
hogy a gyerekek iskolába jövet iskolabuszt használhassanak,
ha ez nem lehetséges megpróbálja megszervezni
közös utjaikat.
Aktív részvétel
a helyi közéletben (pl. helyi városvédelem,
faluszépítés stb) |