A fenntartható fejlõdés (mely a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítését oly módon valósítja meg, ami nem veszélyezteti a jövõ nemzedékek szükségleteinek kielégítését) felé elmozduló társadalom megkíván egy olyan jövõképet, mely nem csupán ökológiailag, de szociálisan, gazdaságilag és politikailag is fenntartható. E jövõkép valóra váltása érdekében jött létre a Körlánc Egyesület, mely következõ alapértékeket tekinti sajátjának:
- a Föld, és az élet sokszínûségének tisztelete, gazdagságának és szépségének megõrzése a jövõ generációi
  számára;
- megértõ, együttérzõ és szeretõ figyelem az emberek és más élõlények alkotta közösségek iránt;
- igazságos, fenntartható, békés, és az állampolgárok részvételén alapuló demokratikus társadalom építése;

I. Általános Rendelkezések

1.1 Az egyesület neve: Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért
1.2 Az egyesület székhelye 6000 Kecskemét Kaszap utca 6-12.
1.3 Az egyesület önálló jogi személy.
1.4 Az egyesület logoja egy spirálszerû kör, benne emberi arcot jelképezõ pontokkal, alatta a KÖRLÁNC felirat, mint emblematikus szó, amely kifejezi közös környezetünkben való összezártságunkat, egymásrautaltságunk és együttmûködésünk szükségességét.

II. Az egyesület célja és tevékenysége

     Az egyesület célja

2.1 A környezeti nevelés általános elõsegítése, melynek során a következõ készségek fejlesztése kiemelt cél:
- Kritikus és kreatív gondolkodás
- Szóbeli, írásbeli és vizuális kommunikáció
- Társas képességek és együttmûködés
- Konfliktuskezelés
- Döntéshozatal, problémamegoldás és tervezés
- Hatékony media és információs-kommunkikációs technológiák használata
- Állampolgári részvétel és cselekvés
- Értékelés és mérlegelés

2.2 A környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusok és szakemberek összefogása, továbbképzésük érdekében hazai és külföldi tanulmányutak, elõadások, tanfolyamok, kongresszusok szervezése, tartása, lebonyolítása, a szakemberek ezen tevékenységekben történõ részvételének biztosítása, költségeik részleges vagy teljes megtérítése - így különösen a szállás, az utazás, a szakanyag és szakkönyv költségtérítések;

2.3 A környezeti neveléssel kapcsolatos kiadványok, könyvek, szakanyagok, videók, hang- és filmfelvételek, szoftverek kiadása, illetve kiadásának támogatása, ezen szakanyagok terjesztése, forgalmazása, a kutatások szellemi és anyagi támogatása illetõleg annak szervezése, a kutatásokra, fejlesztésekre és továbbképzésekre ösztöndíj nyújtása.

2.4 A környezeti neveléssel kapcsolatos kiadványok, könyvek kiadása, illetve kiadásának támogatása, kutatások szellemi és anyagi támogatása, illetõleg annak szervezése.

2.5 A környezeti neveléssel foglalkozó és azzal kapcsolatban álló külföldi és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás.

    Az egyesület tevékenysége

2.6 Biztosítja az igényes és tartalmas szervezeti élet feltételeit a környezeti neveléssel foglalkozó szakemberek szakmai és emberi együttmûködésének elõmozdítására.

2.7 Szaküléseket, vitaüléseket, ankétokat, tanulmányutakat, vándorgyûléseket, továbbképzéseket, tanfolyamokat, konferenciákat és kongresszusokat szervez és rendez.

2.8 A különbözõ rész-szakterületeknek megfelelõ munkabizottságokat és területi munkacsoportokat hoz létre, mûködésüket elõsegíti.

2.9 Javaslatokat tesz környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok megoldására, tanulmányokat, szakvéleményeket készít, megbízásokat vállal, foglalkozik a környezeti nevelés szakterületét érintõ elméleti és módszertani kérdésekkel, elõmozdítja azok fejlesztését.

2.10 Szakmai, etikai kérdésekkel foglakozik.

2.11 Folyóiratot, kiadványokat jelentet meg és végzi azok terjesztését, az ebbõl származó bevételét a közhasznú társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint használhatja fel.

2.12 Pályázatokat hirdet a környezeti neveléssel kapcsolatosan.

2.13 Kapcsolatot teremt és tart fenn hasonló rendeltetésû hazai és külföldi egyesületekkel és szervezetekkel, képviselteti magát nemzetközi szakmai rendezvényeken.

2.14 Az Egyesület tagja lehet hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervezeteknek.

2.15 Szaktanácsadást vállal a környezeti neveléssel foglalkozó illetõleg azzal kapcsolatban álló szervezetek és hatóságok (minisztériumok, önkormányzatok, stb.) felé.

2.16 Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.17 A médiákon keresztül - így az Interneten - a környezetvédelemmel és környezeti neveléssel kapcsolatos információk, intézmények, szakanyagok ismertetése, a terjesztõk felsorolása.

2.18 A gazdasági társaságokkal kapcsolattartás, a környezetvédelem és a környezeti nevelés, tudatformálás tervezésében részvétel, szaktanácsadás biztosítása, szaktanácsadási tevékenység folytatása.

2.19 Akörnyezeti nevelés széles értelmezési körbe tartozó feladatok az alábbiak:
- a külsõ természeti környezethez,
- az épített külsõ (tárgyi) környezethez (pl.: az ivóvíz, az energia, a hulladék és
hasonlók),
- az egészségmegõrzéshez,
- a mentálhigiénés egészséghez,
- a társas környezethez való viszony (tudás, ismeret, attitûdök és szokások)
alakítása, formálása, erõsítése.
Mindez az emberek körében végzett ismeretterjesztés, készségformálás, tréningek, csoportos szemináriumok, elõadások, konferenciák, kongresszusok, kiállítások, hírlevél,folyóirat, könyvek, szakanyagok és szaktanácsadás tervezése, tartása és lebonyolítása, e tevékenységek során a szakemberek közvetítése, a szakemberek költségtérítése. A környezeti nevelés keretében a hétköznapi életviteli szokások alakítása, formálása, fejlesztése a fenntarthatóság és a harmónia kialakítása érdekében.

2.20 A mentálhigiénés alaptevékenység keretében pszichológiai tanácsadás, ifjúságvédelem ellátása.

2.21 Az alaptevékenység érdekében szaktábor illetve vándortábor tartása, szakemberek közremûködésével a környezeti nevelés, oktatás ellátása

2.22 A Munkacsoportok egymásnak történõ segítése és együttmûködése, a közös munkák feladatainak megszervezése, ellátása és az országos koordináció biztosítása. Pályázatokon való részvétel összehangolása és a munkafeladatok költségeinek megtérítése.

III. Az egyesületi tagság

3.1 Az egyesület rendes tagjai lehetnek azok a tizenhat évet betöltött természetes személyek, akik elfogadják az egyesület célkitûzéseit és az alapszabályt.

3.2 Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes és jogi személyek valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok, amelyek az egyesület céljaival egyetértenek és az egyesületet támogatni kívánják.

3.3 Az egyesületi tagság a belépési nyilatkozat kitöltésével jön létre.

3.4 Az egyesület rendes tagja jogosult:
- az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni
- választható és választhat az egyesület szerveibe
- az egyesület nyilvános rendezvényein az elnökség által megállapított kedvezménnyel részt venni.
- Az egyesület rendes és pártoló tagjai rendszeresen megkapják az egyesületi hírleveleket, az egyesület
  pártoló tagjai ez egyesületi rendezvényeken részt vehetnek.

3.5 Az egyesület rendes tagja köteles:
- eleget tenni az Alapszabályban elõírt kötelezettségeinek
- részt vállalni az egyesület céljainak megvalósításában
- az önként vállalt egyéni feladatokat teljesíteni
- az egyesületi taghoz méltóan viselkedni
- az egyesület jó hírét kelteni és védeni
- tagdíjat fizetni

3.6 Az egyesületi tagság megszûnik:
- kilépéssel
- kizárással
- az egyesületi tag halálával, jogi személy tag jogutód nélküli megszûnésével
- az egyesület jogutód nélküli megszûnésével

3.7 Ki kell zárni az egyesület tagjainak a sorából azt, aki az egyesület Alapszabályával vagy az elnökség ajánlásaival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, vagy azok ellen folyamatosan vét és a fenti szabályokat figyelmeztetés ellenére nem tartja be. A kizárásról az elnökség szótöbbséggel határoz.
A kizárást kimondó határozat ellen a kizárt tag a Közgyûléshez fordulhat.

3.8 Az éves tagdíj mértékét az egyesület elnökségének javaslatára a közgyûlés határozza meg. A tagdíjat elõször a belépéstõl számított 30 napon belül, ezt követõen minden év március 31-ig kell annak a munkacsoportnak a számlájára befizetni, amelyik a tagfelvételt foganatosította.

IV. Az egyesület szervezete

   A közgyûlés

4.1 Az egyesület legfõbb testületi szerve a rendes tagok összességébõl álló közgyûlés, amely bármely egyesületi kérdésben dönthet.
A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály megállapítása és módosítása
- az egyesület elnökségének és tisztségviselõinek megválasztása, visszahívása és felmentése
- az egyesület éves költségvetésének elfogadása
- az egyesület éves mérlegének elfogadása
- az elnökség beszámolójának elfogadása
- az egyesület egyesülésének, szétválásának, átalakulásának vagy megszûnésének az elhatározása, feloszlás esetén döntés az egyesületi vagyonról
- az egyesület elnökének és tisztségviselõinek fegyelmi és anyagi felelõsségre vonása
- egyesületi tag kizárása esetén döntés a fellebbezés ügyében a tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása

4.2 A közgyûlést az ügyvezetõ elnök legalább évente egyszer köteles összehívni. Az elnökség döntése vagy a tagok legalább egynegyedének a cél megjelölésével történõ, írásban elõterjesztett kérelme alapján rendkívüli közgyûlést kell összehívni. A közgyûlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.

4.3 A közgyûlésre a tagokat névre szóló meghívóval a közgyûlés idõpontját megelõzõ legalább 15 nappal korábban kell meghívni, a javasolt napirend megjelölésével.

4.4 A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott és újabb idõpontra összehívott közgyûlés az eredeti napirenden szereplõ kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyûlést a határozatképtelen közgyûlést követõ 30 napon belüli idõpontra kell összehívni.

4.5 A közgyûlés határozatait nyílt szavazással és a jelenlevõk egyszerû szótöbbségével hozza(a tisztújítás kivételével). Szavazategyenlõség esetén a közgyûlés levezetõ elnökének a szavazata dönt. Amennyiben szavazati joggal rendelkezõ személy titkos szavazást kér, a levezetõ elnök köteles az adott kérdésben, titkos szavazást elrendelni.

4.6 A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, melyet a közgyûlés által megválasztott jegyzõkönyvvezetõ és két hitelesítõ tag ír alá. Az egyesület titkára a jegyzõkönyv alapján az elnökség határozatait bevezeti az "Egyesületi Határozatok Könyvé"-be. A bejegyzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból megállapítható legyen a Közgyûlés döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye).A Közgyûlés döntéseit az elnökség az érintettekkel írásban közli és azokat az egyesületi hírlevélben és az egyesület Internet honlapján közzé kell tenni.

     Az elnökség

4.7 Az egyesület elnöksége 3 választott, és a területi munkacsoportok számával megegyezõ számú delegált tagból áll. Választott elnökségi tagok: Az elnök, az ügyvezetõ elnök, és a titkár, akiknek személyére a közgyûlés által megbízott jelölõbizottság tesz javaslatot a közgyûlésnek. Az elnököt, az ügyvezetõ elnököt, és a titkárt a közgyûlés 5 évi határozott idõtartamra, a tagok sorából titkos szavazással választja meg. Minden területi munkacsoport jogosult egy fõ delegálására, akit határozatlan idõre, titkos szavazással választ meg és hív vissza. A jelölésnél fõ szabály, hogy a területi munkacsoport mûködésére legnagyobb rálátással rendelkezõ személy, lehetõleg a munkacsoport vezetõje legyen a delegált. A fõszabálytól a területi munkacsoport indokolt esetben az egyesület elnökségének hozzájárulásával térhet el. A delegált tagok elnökségbe választását a közgyûlés soron következõ ülésén jóváhagyó határozattal megerõsíti. A delegált elnökségi tagok jogkörét a közgyûlési jóváhagyó határozat idõleges hiánya nem korlátozza. Nem lehet az Elnökség tagja az Ellenõrzõ Bizottság tagja vagy annak közvetlen hozzátartozója. Az elnökség tagjai általában társadalmi megbízatásként végzik feladatukat, alkalmi tiszteletdíjat konkrét munkában való, konkrét közremûködésért kaphatnak. Rendszeres tiszteletdíjat csak a közgyûlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján vehetnek fel. A rendszeres tiszteletdfíjra vonatkozó javaslatot a titkár vezetésével létrehozandó ad hoc bizottság terjeszthet a közgyûlés elé.

4.8 Az elnök felügyeli az egyesület szakmai mûködését, képviseli az egyesületet szakmai kérdésekben, ápolja és fejleszti az egyesület külföldi kapcsolatait, elõsegíti a közgyûlés által kitûzött célok megvalósulását. Joga van közgyûlést összehívni, amennyiben az egyesület szakmai, vagy adminisztratív mûködése eltér az alapszabálytól, a közgyûlési határozatoktól, vagy a hatályos törvényektõl.

4.9 Az egyesület ügyvezetõ elnöke egyben az elnökség elnöke is. Az ügyvezetõ elnök az egyesület mûködését a jogszabályoknak, az Alapszabálynak, valamint a közgyûlés és az elnökség határozatainak megfelelõen, személyes felelõsséggel irányítja. Az ügyvezetõ elnök tevékenységéért a közgyûlésnek tartozik felelõsséggel.

4.10 Az egyesület titkára az egyesület adminisztratív vezetõje. Felelõsséggel tartozik az ügyviteli szabályok betartásáért, gondoskodik a számviteli törvény szerinti beszámoló és azzal egyidejûleg a közhasznúsági jelentés elkészítésérõl.

4.11 Az egyesület elnöksége a közgyûlések közötti idõben dönt mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá gondoskodik a közgyûlés határozatainak végrehajtásáról. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.

4.12 Az elnökségi ülést az ügyvezetõ elnök névre szóló meghívóval az ülést megelõzõ 7 nappal korábban - kivéve a sürgõs döntést igénylõ kérdésekben - hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni a tervezett napirendi pontokat. Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökség tagjainak több, mint fele jelen van. Az elnökség határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlõség esetén az ülést levezetõ elnök szavazata dönt. Az elnökségi ülésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amit az ülés levezetõ elnöke és a titkár vagy az ülésen jelenlévõ elnökségi tag ír alá. Az elnökség döntéseit az érintettekkel írásban közli. Az elnökség döntése alapján nyilvánosságra hozandó határozatokat az egyesületi hírlevélben és az egyesület Internet honlapján kell közzétenni. Az egyesület titkára a jegyzõkönyv alapján az elnökség határozatait bevezeti az "Egyesületi Határozatok Könyvé"-be. A bejegyzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból megállapítható legyen az elnökség döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye). Az elnökség költségkímélés céljából, illetve sürgõs esetekben az ügyvezetõ elnök kezdeményezésére telefonos konferenciabeszélgetés, vagy levelezés(e-mail) útján is hozhat döntéseket, melyet a titkár dokumentál az "Egyesületi Határozatok Könyvé"-be.

      Az Ellenõrzõ Bizottság

4.13 Az Ellenõrzõ Bizottság ellenõrzi az Egyesület szabályszerû mûködését különösen a vagyoni eszközöknek a jogszabályban meghatározott módon történõ felhasználását. Közvetlen intézkedési joggal nem rendelkezik, észrevételeit az Elnökséggel közli. Az Ellenõrzõ Bizottság elnökét és két tagját a Közgyûlés választja. Mûködéséért kizárólag a Közgyûlésnek felelõs.

      Munkacsoportok és Bizottságok

4.14 Az egyesület tagjai a feladatok elosztása és hatékonyabb ellátása érdekében területi munkacsoportokat hozhatnak létre, amelyek az elnökséggel egyeztetett saját munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A területi munkacsoport saját tagjai közül, titkos szavazással, vezetõséget, munkacsoport vezetõt és az elnökségbe delegált tagot választ. A területi munkacsoport nem önálló jogi személy.

4.15 Az egyesület Közgyûlése állandó és ad hoc, az Elnökség egyes feladatok ellátására ad hoc bizottságokat hozhat létre.

V. Az egyesület gazdálkodása és beszámolása

5.1 Az egyesület vagyonának forrásai elsõsorban:
- a tagdíjak
- magánszemélyek és szervezetek által esetenként juttatott támogatások
- pályázaton elnyert összegek
- egyesületi rendezvények és kiadványok bevételei.

5.2 Az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel azt közhasznú tevékenységeire fordítja.

5.3 Az egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

5.4 Az elnökség gondoskodik a számviteli törvény szerinti beszámoló és azzal egyidejûleg a közhasznúsági jelentés elkészítésérõl. A beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról a Közgyûlés dönt. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést az elnökség Kuratórium az Egyesület székhelyén lévõ hirdetõtáblán, az egyesületi hírlevélben és az egyesület Internet honlapján hozza nyilvánosságra. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot készíthet.

5.5 Az egyesület jelen alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az 1997. évi CLVI. törvény 5.§. b) pontjának elõírásai szerint nyilvánosságra hozza.
VI. Az egyesület képviselete

6.1 Az egyesület általános képviseletére az ügyvezetõ elnök önállóan jogosult.6.2 Az egyesület nevében aláírásra az ügyvezetõ elnök önállóan jogosult. A bankszámla felett való rendelkezéshez a mindenkor érvényes Számviteli Törvény és a pénzintézeteknél hatályos jogszabályok érvényesek.
VII. Záró rendelkezések

7.1 Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

7.2 Az alapszabály módosítását és egységes keretbe illesztését az egyesület közgyûlése az 2004.augusztus 27-én tartott ülésén elfogadta.

Kecskemét, 2004. augusztus 27.