Négy héten át tanulmányozzák a magyar természetvédelmi gyakorlatot azok a mongol szakemberek, akik a WWF Magyarország és a Kiskunsági Nemzeti Park meghívásának tesznek eleget.

"Egy évvel ezelőtt kezdtük Mongóliában a munkát az ázsiai ország legjelentősebb nemzeti parkjában, a Nyugat-Mongóliában található 850 ezer hektáros Khar Us Nuur-ban. Célunk megvizsgálni, hogy hogyan lehet a negatív emberi hatásokat kiküszöbölni, s a helyi lakosság bevonásával megőrizni a terület egyedülálló természeti értékeit - mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

Az évszázadok óta szinte változatlan mongol nomád életmódnak köszönhetően mind a mai napig fennmaradtak a terület páratlan természeti kincsei, azonban a Khar Us Nuur sem kerülhette el a társadalmi-gazdasági fejlődéssel járó emberi hatásokat. Az egyik legkomolyabb probléma a legelők állapotának gyors ütemű romlása, hiszen napjainkban a nomád családok egyre kevesebbet vándorolnak, így a területen folyamatos a legelőhasználat. Gondot jelentenek az orvvadászok, valamint a védett ritka növények mértéktelen gyűjtése is. Olyan különleges állatfajok kerültek a kihalás szélére, mint a hópárduc, a szajga vagy tatárantilop, a közép-ázsiai hód, a Przewalski ló, de rendkívül megfogyatkozott a vadjuhok és a kőszáli kecskék száma is.

Magyar szakemberek eddig három alkalommal látogattak el a Khar Us Nuur Nemzeti Parkba, hogy a természeti erőforrásokkal összhangban lévő állattartás kialakításában segítsék a mongolokat. A projekt része a mongol szakemberek tanulmányútja is, akik a Kiskunsági Nemzeti Parkon kívül ellátogatnak a Hortobágyra, ahol a legeltető állattartással és az úgynevezett vadlúd-programmal is megismerkednek. "Egy másik gyönyörű természetvédelmi területet is megmutatunk, a Duna-Dráva nemzeti park dunai ártereit, Gemencet. Az a célunk, hogy hazatérve sokkal felkészültebben, nagyobb rutinnal és európai tapasztalatokkal felvértezve végezzék természetvédelmi munkájukat" - mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.